Egy kicsit elmaradoztam a beszámolóval, így ma az elmúlt két napról egyben számolok be. A tegnapi nap már 7 órás kelléssel kezdődött, mivel fél 9-kor terveztem elindulni az egyetemre, a kurzusra. A dolog egészen jól indult: pirítós, kávé, narancslé, aztán ebédbepakolás a táskába, és indulás, hogy a 8:26-os buszt elérjem. Jött is időben, viszont amivel nem számoltam, hogy egy orbitális dugóba keveredtem. Jó dolog ez a körforgalom, amennyiben udvariasak a sofőrök… de nem azok. Ily módon szinte senkit nem engednek be maguk elé, vagyis csak akkor tudott haladni a sor, ha épp nem jött senki. Így hát a tervezett 8:50 helyett 9:10-re meg is érkeztem az egyetemre, ahol már elkezdődött az óra. Jó kezdés… késéssel nyitni.

16-an voltunk jelen a kurzuson, ebből velem együtt 2 férfi, a többi mind nő. Az előadónk Graham Workman volt, egy tipikus angol, mindennel együtt, ami ezzel jár: elegancia, kifinomult humor (néha borzalmas szóviccekkel, lásd később), türelem, és az egész megjelenése olyan kellemes. Íme Mr. Workman:

Az óra ismerkedéssel kezdődött, a klasszikus, tanórán is használt „Találj valakit, aki…” nevű játékkal kezdődött. A feladatok végét csengővel jelezte, amihez hozzátett egy viccet is: „Graham Bell”… Ha-ha-ha… Ezután röviden bemutatkozott, majd osztályteremben használt tárgyakat kellett megneveznünk párban. Itt is elsütött egy szóviccet: „You are going to work in pairs… not in bananas or apples.” Ezután körbeírtunk bizonyos tárgyakat, majd rátértünk a számítógép részeire. Megtanultam egy-két új szót, majd következtek a számítógépes jelek értelmezése, úgy mint a „@”, a „/”, valamint a rövidítések értelmezése, pl. wifi. Ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy a kiejtés Európában furcsa, és amikor Franciaországban szállt meg, a recepciós megkérdezte tőle: „Do you want wifi in your room?” Mire Graham annyit felelt: „Who is Wifi? Is she hot?” Szóval az óra jó hangulatban telt, és nagyon szépen fel volt építve.

Ezután ICT szakkifejezéseket tanultunk, úgy mint „taskbar”, „font”, „bullet point”, „insert”, majd egy Bingo-játék keretén belül ezeket gyakoroltuk is. Az óra első felét egy „kifejezéses” játék zárta, majd rövid szünet következett.

A szünet után egy „utazós játék”-kal kezdtünk, aminek lényege, hogy középen indulunk 1-es számmal, majd mehetünk balra vagy jobbra. Mindkét irány végén egy-egy 2-es van. Innen megint balra vagy jobbra lehet menni, és így tovább, egészen a 4-es szintig. A legvégén pedig 16 város van felsorolva, és a játék végén mindenkinek meg kell mondania, hova is érkezett. Utazni úgy tudtunk, hogy Graham mindig mondott egy mondatot, amiből hiányzott egy szó, és két lehetőséget adott meg. Választanunk kellett: és ettől függően mehettünk balra vagy jobbra. Ez a játék nekem nagyon megtetszett, még soha nem csináltam ilyet, de innentől rendszeresen tervezem. Miután ezzel megvoltunk, jött az első önálló feladat, ami az én képességeimet azért nem haladta meg. Egy ugyanilyen játékot kellett készítenünk powerpointban. Amint ezzel megvoltunk, vége is volt a délelőtti foglalkozásnak. Következett egy egy órás ebédszünet.

A szünet után visszatértünk, és párban megbeszéltük, hogy ki mire használja az internetet a tanórákon. Ezután létrehoztunk egy wikispaces-oldalt, ahová feltölthettük a hasznosnak talált linkeket. A délutáni foglalkozáson ugyanis Graham túlnyomórészt linkeket mutatott be nekünk, hasznos játékokkal, szótárakkal, stb. amiket tanárként tudunk az órán hasznosítani. Ezen a foglalkozáson főleg magnóhallgatási, olvasási és szókincs-feladatokkal foglalkoztunk. Az óra második felében pedig mobilra letölthető applikációkkal ismerkedtünk meg, mint például szókártya-készítő, a Chatterkid nevű program, ami főleg alsósok számára érdekes, quizlet, duolingo stb. Amint ezeket kipróbáltuk, véget is ért a délutáni óra, és mehettünk haza.

Eközben kiderült, hogy a szervezés valami katasztrofális. Csoporttársak mesélték, hogy az ISP és az egyetem közötti kapcsolattartónak előző nap számtalan kérdést szegeztek neki, mire az illető egész egyszerűen megsértődött, és azóta nem elérhető. Elméletileg tegnap este került volna sor a közös időtöltésre egy Isaacs nevű kis mólóparti kocsmában, de ebből semmi sem lett, mert senki nem szervezett meg semmit. Aggodalmamban, hogy ily módon nem keríthetek sort az angol sörre, gyorsan berohantam egy boltba, és vettem gyömbérsört, 3-at 5 fontért.  Jó üzlet volt, ami nem véletlen, hiszen a „Bargain Booze” nevű boltban vettem.

Ezután hazamentem és végre sikerült angol sört innom. Andy is felajánlott egyet, ami igaz, hogy ausztrál, de mégiscsak brit gyarmat, szóval valahol ugyanaz.

Ezután kilenc óráig tulajdonképpen angol tévéműsorokat néztünk, és egészen érdekes programok vannak a kínálatban. Tegnap épp egy olyan műsort néztünk, ahol a két műsorvezető 200-200 fonttal indul, majd különböző antik boltokban műtárgyakat vesznek, majd megpróbálják azokat árverésen minél nagyobb haszonnal eladni, és a végén kiderül, kinek lett nagyobb a profitja. Így leírva nem annyira érdekes, de nézni jó volt (annál is inkább, mert brit angolt beszéltek végig). Kilenc órakor aztán hazaért Alex, akiről kiderült, hogy a „Szentivánéji álom” c. darabban játszik az iskolával, és ő kapta Tompor szerepét. Kicsit még elbeszélgettünk így családiasan, majd mindenki elment aludni.

Másnap egészen korán keltem, hogy a korábbi buszt tudjam elérni. Sikerült is, ennek ellenére a dugó ugyanaz maradt, de legalább így is beértem az egyetemre. Emeletes busz jött, és végre tudtam legelöl ülni, de ez sem dobott sokat a dolgon. Magasabbról nézhettem a tájat.

A mai kurzus igazán termékeny volt. Három programmal ismerkedtünk meg. Az egyik az „Animoto”, amellyel rövidebb-hosszabb bemutatókat lehet készíteni, amolyan slideshow formájában, de a nagyszerű benne, hogy nagyon sok mindent csak ki kell választani (zene, stílus), nekünk csak a képeket és a szöveget kell hozzáadni. Nem egy bonyolult program, viszont annál szebb a végeredmény. Az enyém végül is ilyen lett:

https://animoto.com/play/FMyaRYRCx3BdBTLxcdjbDQ

A második program a „Voicethread” nevű program volt, és szerintem ezt nagyon gyakran fogom használni az órákon. A lényege, hogy a diákok feltölthetnek egy vagy több képet, majd jellemezhetik is. Ez beszédfejlesztésre kiválóan alkalmas. Körbeírják a képet (akár meg is írhatják előre, hiszen ezt otthon teszik), majd elmentik, és azután a tanár (vagy bárki más) kommentelhet rá írásban, vagy akár szóban. Ki is lehet javítani a hibákat, meg lehet mondani, mi volt nagyon jó, min lehetne még javítani. Nagyon jó kis program. Íme az én bemutatóm, amire Graham még válaszolt is:

http://voicethread.com/#thread/6928903/36678483/37966140

A harmadik program az általam is ismert Prezi volt, bár még soha nem használtam. Előnye a powerpointtal szemben, hogy látványosabb, mivel izeg-mozog, és sokkal egyszerűbben kezelhető. A feladatunk az volt, hogy készítsünk egy bemutatót akármiről. Nekem ez sikerült:

https://prezi.com/7dwghey5wvaq/skull-bones/

Ezután következett is egy húsz perces szünet, majd visszatérésünk után kezdődött a második rész, amelynek során főleg azzal foglalkoztunk, hogy használjanak-e a diákok telefont az órán (nyilván itt a lényeg az volt, hogy igen), és hogyan lehet ezt oktatói célra felhasználni. Számomra a legizgalmasabb ötletek a QR-kód kapcsán jöttek. A diákoknak telepíteniük kell a telefonjukra egy i-nigma nevezetű programot, amivel be lehet olvasni a QR kódokat. És innentől a dolog nagyon érdekes tud lenni. Például míg eddig, ha kinyomtattunk szavakat, mondatokat és felragasztottuk a terembe, mostantól ugyanezt QR kód formájában is megtehetjük. Kaptunk egy linket, ahol QR-kódokat lehet készíteni. Ugyanezt megtehetjük egy videóval is, amit aztán a diákok a saját telefonjukon nézhetnek meg. Sőt, akár teszteket is csinálhatunk így. Nekem ez nagyon elnyerte a tetszésemet, és alig várom, hogy kipróbálhassam.

A délutáni foglalkozás első felében a fő téma az ún. „classroom flip” volt, vagyis a differenciált oktatást elősegítő módszer, amely segít a lemaradozott diákoknak felzárkózni, illetve a haladóknak abban, hogy ne unatkozzanak. Ehhez persze szükség van a tanár többlet munkájára, de a módszer segítségével állítólag az „alkalmazás” fázisra az óra 90%-a jut, és alig kell bármit is magyarázni. Erre is kíváncsi leszek a gyakorlatban.

Az óra második felében túl sok újdonságot nem igazán tanultunk, inkább csak afféle levezető volt az egész napos munka után. Kaptunk rengeteg handoutot arról, hogyan és milyen módszerekkel lehet értékelni egy írásbeli esszéfeladatot, majd pedig számos új szót tanultunk, amelyek nemrég kerültek be az angol nyelvbe. Íme, néhány példa:

love handles = az a kis súlyfelesleg a csípő környékén, amibe bele lehet markolni
silver surfer = idős emberek, akik interneteznek
bingo wings = a bicepsz környékén a lelógó bőr, főleg idősebb korban
dad bod = olyan ember, akinek tipikusan apukás testfelépítése van

Rém hasznosak, de legalább humorosak.

Miután vége lett az órának, hazajöttem, lepakoltam, és kisétáltam egy közeli körforgalomhoz, ahol nyulak élnek. Andy szerint senki nem tudja, hogy kerültek oda, de elmenni nem tudnak, mert a kocsik elcsapják őket. Úgyhogy ott ragadtak. Amikor megérkeztem szombaton, tele volt, most viszont sajnos csak egyet találtam.

De előtte és utána készítettem még pár helyszíni képet is a városról.

Végül pedig, ígéretemhez híven, csatolok pár képet a házról, ahol jelenleg lakom.

Ez pedig a szobám és a fürdőszobám.

Holnap innen folytatom.

Note to self: A baloldali közlekedést még mindig meg kell szoknom.